Kjongdzsu

A mai napot Kjongdzsuba töltöttük. Kjongdzsu az egyik koreai őskirályság, a gazdag kultúrájú Silla (i.e. 57 – i.sz. 935) fővárosa volt. 

Busanból 40-50 perces buszozással jutottunk ide. A szállástól indulva sikerült elsőre, eltévedések nélkül eljutni az expressz busz állomáshoz, és a jegyet is meg tudtam venni. 

Kjongdzsuba érve próbáltuk megkeresni az első tervezett nevezetességet, sajnos csak több kitérő után jutottunk el a nemesi sírokig , és az eltevedés egész napra jellemző volt. Ezek az óriási, füves sírhalmok (tumulusok) a Silla-dinasztia királyainak és nemeseinek állítanak emléket. 

A sírhalmok után a Donggung-palota és a Wolji-tó következett ( UNESCO Világörökség része), amit kb 1,5 órás gyaloglás után találtunk meg.

Innen indultunk a Woljeonggyo-hídhoz. Sok bizonytalanság után ezt is sikerült megtalálni. A látvány lenyögöző volt.

Szerencsére a következő látványosság nem igényelt keresést, mert ott volt a híd mellett a Kjongdzsui Traditional Village.

A tervek között szerepelt a Bulguksa templom is, de az időjárás kiszámíthatatlansága miatt (minden percben azt hittük, hogy egy kiadós zápor szakad a nyakunkba, ezzel kapcsolatban közbiztonsági riasztást is kaptunk), illetve az idő előrehaladása miatt úgy döntöttünk, hogy ezt most elengedjük. (Közzel egy óra buszozás után jutottunk volna oda és még vissza is kellett volna jönni Kjongdzsuba, mad Busanba.)

Így elindultunk a kjongdzsui expressz buszállomásra. Végre sikerült a NAVER Mapst használni így gyorsan elértük a célt és egy néhány perc múlva induló járatra jegyet is tudtam venni.

Busanba érve bevettük magunkat a Haeunde Traditional Marketbe, ahol finom ételekkel megtöltöttük a gyomrunkat. A mai nap különlegessége az volt, amikor Bungeoppang-ot ( egy gofri- vagy palacsintaszerű tésztából készült édes süteményről van szó, amelyet egy speciális, hal formájú sütővasban sütnek ki) vettem sikerült az azt készítő tulajdonossal beszélgetni koreaiul.