5.nap - erkezes Simrishamnba

Rakabudiswa: 16.06.2019

Egy eleg pocsek ejszaka utan (ejszaka is hangos volt a gyer forgalom) 6 ora környeken mar mindenki ebren volt.

A napot palacsintaval inditottuk, ami Bennel is eleg jol bejön. Eper darabokat szeltünk bele neki, ugy tekerte fel es harapdalta.

Utana amilyen gyorsan csak tudtuk tovabb alltunk, annak ellenere hogy este meg terveztük hogy megnezzük a strandot a kempingnel. Mivel mindenhol 12ig kell elhagyni a helyet, a deli alvas miatt kellett volna meg egy ejszakat fizetnünk es maradnunk. Ez ugye elönye a lakokocsizasnak hogy az ember akkor all tovabb, mikor kedve tartja.

Mi azonban reggeli utan indultunk, igy Adam tudott egy fel orat a kocsiban szunditani, mi pedig haladtunk Simrishamn iranyaba.

Utazasunkat röviden megszakitva meglatogattuk Käsebergaban az Ales Stenar nevü allo köveket. Kalandosan kezdödött ugyanis mi a Womoval egeszen a kis kikötöig behajtottunk es leparkoltuk a jarganyt. De nem mi voltunk az egyetlenek, kb 10 kisebb lakokocsi mar ott volt, valamint több szemelyauto. Egyszer csak jön egy sved idös bacsika a skodajaval (milyen sved az aki nem volvoval jar?!) es mondja illetve mutogatja hevesen hogy mi meg mi a ... keresünk itt a lakokocsinkkal. Kezünkön 1-1 gyerekkel epp indultunk volna fel a domb oldalon a nevezetesseghez. Aztan csak okoskodott ott, mig meggyözött hogy korrigaltam a parkolast ( elöbb 3 helyet foglalt el a kocsink, most csak egyet, de elöl hatul kilogtunk vele - közel 8 meter hosszu). De eztel a manöverrel sem nyertem el a szimpatiajat a bacsikanak... de aztan otthagytuk, mivel nem szandekoztunk egy fel orat sem maradni. Mellettünk egy csapat nemet srac mar szolidan partizott - mint kiderült ök az ejszakat is ott töltöttek es öket nem zaklatta az öreg apo.

Felbaktattunk a domboldalra, megneztük az allo köveket, meg a magas tengerpartot utana vissza a kocsihoz.

Aztan kifele menet a falucskabol jön szembe a szük uton egy traktor. Kis navigatorunk mar messziröl felismerte a jarganyt es hangosan jelezte. Es ki vezette a trakit? Igen, a korabban emlitett bacsika. Kölcsönösen megismertük es üdvözöltük egymast, az ö reszeröl ugy hogy rank huzta a trakijat, de szerencsere mi mar korabban a fekbe tapostunk. Pont hazaert a bacsika es pont jo helyen alltam meg hogy be tudjon kanyarodni. Meg mutatott nekünk par nemzetközi jelzest ami arra utal hogy vakok es hülyek vagyunk, mi pedig jeleztük hogy köszönjük tudjuk es szeretnenk tovabb allni. Szegeny bacsinak nagyon frusztralt napja lehetett, remelem tudtunk neki segiteni hogy kieressze kicsit a gözt.

Tovabbi utunk Simrishamnba relativ unalmasan telt - közel 40 perc volt csak. Nem szeretnenk tul nagy tavokat menni, ne arrol szoljon az utazas.

Kempingplatzunkat hamar megtalaltuk, varoson kivül centrumtol kb 2 kmre van. Hatalmas terület rengeteg hellyel.

Leparkoltunk, megebedeltünk es irany a strand. Kb 100 m-re van tölünk, nagyon apro kavicsos, mar majdnem homokos. Bennel kerestük a nagyobb kavicsokat, amiket a tengerbe dobalhatott. Mindig csalogatta: gyere tenger es behajitott egy követ. Nagyon cuki volt😍🐊

Deli alvas zökkenömentesen par perc alatt megkezdödött, hala a rossz ejszakanak.

Delutanra egy kis tengerparti picknick volt betervezve. Vittünk egy extra nagy pledet hogy Adam is maszhasson, ne csak karon legyen. Persze nem kell mondanom hogy ö pillanatok alatt a pled szelenel volt es kostolta volna az apro kavicsos homokot. Miutan kavicsokat gyüjtöttünk, Adam minden egyes darabot vegignyalt hogy vajon melyik hogy izlik. En is kiprobaltam kivancsisagbol, hat csak erös sos izt ereztem. Nem jutott eszembe meg egyszer megkostolni. Ugy tünik ez a kis gömbszemünek nagyon bejött, egyiket a masik utan nyalta.